Kőhalmi Dezső, a KÖD jelenti főszerkesztője az Ipartelepen történt botrány kapcsán megkereste Földi Áron önkormányzati képviselőt, a Pénzügyi bizottság vezetőjét, kérve, hogy részletesen tájékoztassa, kire milyen jogi, konkrét cselekvési feladat hárul egy pályázati pénzből megvalósuló beruházás során az önkormányzati tisztviselőktől a városi képviselőkön át egészen a polgármesterig. Kérte továbbá, hogy mondja el, terhel e valakit az ilyen mulasztás esetén büntetőjogi, illetve politikai felelősség, különös tekintettel a „jó gazdaga gondossága” elhanyagolása miatti polgárijogi tényállásra is.
“Tisztelt Főszerkesztő Úr!
Az ügy kapcsán adott polgármesteri nyilatkozat több kérdést is felvet, mely valóban összezavarhatja az ügy iránt érdeklődőket. Sajnos ebből a nyilatkozatból kiderül, hogy Cegléd első embere nincsen tisztában a város gazdasági táraságainak, a polgármesteri hivatalnak, és a gazdasági társaságok felügyelő bizottságainak feladat és hatáskörével. Bizonytalan abban is, hogy két testületi ülés között ő gyakorolja egyszemélyben a munkáltatói jogokat a városi cégek ügyvezetői felett. A feljelentés kapcsán pedig felmerülhet, hogy valószínűleg az EU-s pénzek elosztásának logikáját sem ismeri teljesen.
A legnagyobb problémát a 83.677.650,- Ft. EU-s közpénz szabálytalan kifizetésében látom.
Pár napig sikerült magammal elhitetni, hogy valaki a polgármesteri aláírást ráhamisította az átutaláshoz szükséges teljesítési igazolásra. Azonban ez teljesen valószínűtlen.
A teljesítési igazolásnak fizikailag (tehát nem e-mailben) kellett megérkeznie a Városházára. Amikor megérkezik egy irat, akkor ott azt megnézik. A teljesítési igazolás általában egy rövid, egyoldalas dokumentum, könnyű áttekinteni. Itt rögtön kiderült volna, hogy már rajta a polgármesteri aláírás és pecsét. Ebben az esetben a csaló azonnal lebukott volna.
Részemről elképzelhetetlen, hogy a hivatalon belül lenne olyan köztisztviselő vagy bármely alkalmazott, aki a polgármester helyett aláír és hivatalosan a körbélyegzővel lát el dokumentumokat.
Ennek fényében nehezen érthető a polgármesteri nyilatkozat: „Az én aláírásommal kapcsolatban is felmerülnek kételyek.”. Milyen kételyek? Vagy aláírta, vagy nem. Nagyon kevés a városban a beruházás. A 83 millió Ft egy családi ház építésének a volumene. Aki valóban lokálpatrióta annak emlékeznie kell rá, hogy a városa egy ekkora fejlesztéshez jutott. Amennyiben pedig az a szokás, hogy egyszerűen a műszaki ellenőr aláírásának hatására automatikusan cégszerűen hitelesíti a polgármester a teljesítési igazolásokat, akkor az egy olyan súlyosan hibás gyakorlat, ami az alkalmasságát alapjaiban kérdőjelezi meg. Hiszen akkor vajon mi a szerepe az ő ellenjegyzésének? Mi van akkor, ha a műszaki ellenőr téved, tévesen írt alá, vagy éppen „jól ismeri” a kivitelezőt…?
Óriási hiba, vakon hinni a külsős megbízott műszaki ellenőrökben. Ez nem hit kérdése! Sorozatosan megkérdőjeleződött már a műszaki ellenőrök hozzáértése és jószándéka a beruházások kapcsán. (Puskaporos utca csapadékvíz elvezetése, Sportcsarnok építése, Török Ignác utca felújítása.)
Legalább szemrevételezéssel illett volna ellenőrizni az elkészült (illetve elkészültnek vélt) beruházást.
Napokat töprengtem azon, hogy amennyiben nem emlékszik rá a polgármester, hogy ő írta-e alá a dokumentumot, akkor miért tett feljelentést? Az ismeretlen tettes elleni (ön?)feljelentéssel biztos, hogy rákerültünk az OLAF radarjára, és ez nem az az aranyos kis hóemberke a Jégvarázsból, hanem az a hivatal amelyik az EU-s pénzekhez kapcsolódó csalásokat vizsgálja.
A polgármester úr nyilatkozatában arra utal, hogy a Ceglédi Városfejleszétési Kft. Felügyelő Bizottsága nem jelezte számára a problémákat. Továbbá hangsúlyozza, hogy a munkáltatói jogokat az ügyvezető felett az „önkormányzat” gyakorolja.
Polgármester Úr nyilatkozatában a Városfejlesztési Kft. Felügyelő Bizottságára kívánja hárítani a felelősséget, mondván „a FEB feladata az ügyvezetés felügyelete”. Valóban igaz, hogy az ügyvezetés ellenőrzése a felügyelő bizottság feladata, de ez természetesen nem egyenlő az ügyvezető felügyeletével. Tehát mikor az ügyvezető a cég operatív ügyeit intézi, pl. pályázatot figyel, pályázatot ír, projektet koordinál, hiánypótlást nyújt be, akkor ebbe a szakmai munkába a felügyelőbizottság nem szólhat bele. Annál is inkább, mert nem vehet részt nap mint nap a munkában. Nem is biztos, hogy a felügyelőbizottság tagjai értenek ahhoz a szakmához, amit az ügyvezető folytat. Ha egy magánkórházban orvosi műhiba miatt meghal egy beteg, akkor azt nyilvánvaló, hogy nem a felügyelő bizottság számlájára kell írni. A felügyelő bizottság a tulajdonos érdekeit képviseli, így a cég gazdasági ügyeit, személyzeti állományának biztosítását, az éves beszámolót, az éves gazdasági tervet tehát a vezetéssel (az ügyvezetéssel) kapcsolatos feladatokat vizsgálja. Mikor minden jól megy bólint és megdicséri az ügyvezetőt, mikor pedig hibát észlel felderíti annak okait és javaslatot tesz pl. a személyi állomány javítására, vizsgálatot indít. Javaslatomra már összehívásra került a CVF felügyelő bizottsága, így március 18-án már az új ügyvezető fog tájékoztatni minket a vizsgálatok részleges eredményéről.
A munkáltatói jogokat Vasvári Csaba kapcsán az „önkormányzat” azaz a képviselő-testület gyarkorolta. Ez azt jelenti, hogy két testületi ülés között egyszemélyben a Polgármester! Számomra ezért érthetetlen, hogy miért hangsúlyozza bárki is, hogy az „önkormányzat” a munkáltató. Teljes képzavar? Ezek szerint a polgármester abban a hitben él, hogy a gazdasági társaságok ügyvezetőit a képviselők folyamatosan irányítják munkájuk végzésében?
Az önkormámyzati képviselőknek súlyos hatásköri túllépése lenne az ügyvezetők folyamatos irányítása számonkérése, beszámoltatása az egyes operatív feladatokról. Gondoljunk csak bele milyen káoszhoz vezetne, ha sorra járnák a gazdasági társaságokat, és folyamatos jelenlétükkel lehetetlenítenék el a napi feladatok végzését.
Vasvári úr a Polgármesternek mindenről rendszeresen beszámolt, arról is hogy az ipari park fejlesztése jól halad. Nehezen érthető, hogy ha minden jól haladt, akkor a saját hatáskörében irányított Polgármesteri Hivatal szakapparátusától miért nem kért a polgármester tájékoztatást arról, hogy az általa megkezdettnek vélt beruházásokkal minden rendben van-e. (Sajnos kiderült, hogy további súlyos hiányosságok is vannak az építéssel kapcsolatban.) Volt-e például munkaterület átadás-átvétel. Ki volt azon jelen? E tekintetben tehát a polgármester felelőssége rendkívül magas. A feladatokat, amennyiben nem tudja ellátni egy személyben, megoszthatta volna őket. Lehetőség lenne, egy gazdasági alpolgármester vagy egy kabinetvezető felkérésére, esetleg egy külsős alpolgármester vagy egy a képviselő- testületből választott tanácsnok is segíthetné munkáját. Igaz ezekben az esetekben sem tudná a teljes felelősséget áthárítani. Viszont esetleg lett volna valaki aki rájön, hogy a város első emberének sajátos elképzelései vannak.
A Polgármesteri Hivatalnak külön SZMSZ-e van, ebben pontosan le van írva, hogy kinek mi a feladata egy beruházás átvétele kapcsán. Ezzel kapcsolatban egy belső ellenőrzést rendelt el a képviselő-testület.
Lehetségesnek tartom tehát, hogy a polgármester azért nem ellenőriztette a CVF kezelésében futó pályázati projekteket az általa irányított Polgármesteri Hivatal szakapparátusán keresztül, mert azt hitte, hogy az a felügyelő bizottság feladata. Továbbá abban a tévedésben élt, hogy a munkáltatói jogokat az önkormányzat (jelentsen ez bármit is) gyakorolja. Vagyis nem Ő. Elképzelhető, hogy ennek a tudatlanságnak lett az áldozata a város költségvetéséből 600 millió Ft-nyi támogatás plusz a kamatok. Valószínű az is hogy egy utólagos önismereti tréningen, megismerhető lenne a feljelentett „ismeretlen tettes is”.
A büntetőjogi felelősségek megállapítása kapcsán hiányos büntetőjogi ismereteim miatt nem kívánok véleményt formálni.
A politikai felelősség vállalását tekintve csak saját nevemben szeretnék reagálni:
A politikai felelősséget annak tekintetében, hogy magam is részt vettem Dr. Csáky András megválasztását segítő ellenzéki összefogás szervezésében vállalom. “
