Egy lakó nem tud beletörődni abba, hogy a Kúria szerint a fiatalok sportolása fontosabb, mint az ő otthoni nyugalma. Igaz, másokat ugyanott nem zavar ennyire a labda pattogása.
Mi a fontosabb: a fiatalok sportolása a lakótelepi futballpályákon, vagy a lakók otthoni nyugalma? Lényegében ez a kérdés egy peres eljárásban.
A Fővárosi Ítélőtábla 2023-ban elrendelte két, tízemeletes panelházak között található ceglédi játszótéri focipálya bezárását és lebontását, miután egy szakértő – egyébként szakmailag vitatott – mérése szerint a lakótelepen a labdázóhelyek miatti zajterhelés meghaladta a nagyvárosias környezetben engedélyezett határértéket. Ezzel a bíróság felülbírált egy korábbi ítéletet, amelyben a pályák megmaradásáért küzdő önkormányzat győzött.
Az önkormányzat korábban az ombudsman ajánlása alapján időkorlát közé szorította a labdázást.
2023 végén fordulat történt: a Kúria az önkormányzat felülvizsgálati kérelmének helyt adva hatályon kívül helyezte a Fővárosi Ítélőtábla ítéletét, így a gyerekek ismét birtokba vehették a két labdázót. Ebbe nem tudott belenyugodni a zajt kifogásoló lakó, aki Alkotmányjogi panaszt tett, amely szerint a zajhatárt jogszabály szabja meg, tehát a Kúria törvénysértően mondta ki, hogy a zaj nem túl nagy. Emiatt az ő magánszférája sérül, jogosulatlanul behatolnak az otthonába. Az önkormányzat teljesítse úgy a rendszeres sportolás és testedzés támogatásával kapcsolatos feladatait, hogy azzal senkit ne zavarjon szükségtelenül, ne járjon mások alapvető jogainak korlátozásával – írja a panaszos, aki követeli a labdázók elbontását.
Az Alkotmánybíróságot nem köti határidő, az ügy még akár évekig is elhúzódhat.
