Méltóságteljes megemlékezést tartottak hétfő délelőtt a Ceglédi Református Nagytemplomnál található emléktáblánál, ahol a kommunista diktatúra kuláküldözésének helyi áldozatai előtt hajtottak fejet.
Az eseményen felidézték, hogy a második világháborút követő években a magyar vidéket súlyosan érintette a kuláküldözés. A tehetősebb parasztgazdákat a kommunista hatalom ellenségnek bélyegezte, sokakat vagyonuktól fosztottak meg, ellehetetlenítettek, bebörtönöztek, sőt akadtak olyanok is, akik életüket vesztették a megtorlások következtében.
Ceglédet különösen érzékenyen érintették ezek az események. A megemlékezésen elhangzott, hogy a városban egykor mintegy ötszáz kuláknak minősített gazda élt, akik közül a legtöbben református vallásúak voltak. Számos család szenvedte el a kitelepítések, a vagyonelkobzások és a politikai üldöztetések következményeit.
Az emlékező beszédek során hangsúlyozták: a kuláküldözés nem csupán egy társadalmi réteg elleni támadás volt, hanem a magyar vidéki közösségek, a gazdálkodó családok és a hagyományos paraszti életforma tudatos szétrombolása is.
Az Országgyűlés 2012-ben nyilvánította június 29-ét a tönkretett magyar gazdák emléknapjává, hogy méltó módon őrizze azok emlékét, akiket a kommunista diktatúra jogfosztással, meghurcolással és erőszakkal sújtott.
A Református Nagytemplomnál elhelyezett emléktáblánál a résztvevők főhajtással és koszorúzással tisztelegtek mindazok előtt, akik a diktatúra áldozataivá váltak.
A megemlékezés üzenete egyértelmű volt: a múlt tragédiáinak felidézése nemcsak az áldozatok iránti tiszteletet szolgálja, hanem arra is figyelmeztet, hogy a szabadság, a tulajdonhoz való jog és az emberi méltóság megőrzése közös felelősségünk.
