Új!Elindult honlapunk!

Közélet

A kormány energia-veszélyhelyzetet hirdet, a rezsicsökkentés csak az átlagfogyasztókra vonatkozik majd

3 Mins read

Gulyás Gergely azzal kezdte a mai Kormányinfót, hogy Európában mindenhol rendkívül nehéz az energiahelyzet, Magyarországon is eljött az a pillanat, hogy a magyar kormány is energia-veszélyhelyzetet hirdessen. A háború és a szankciók miatt Európában drasztikusan emelkednek az energiaárak, az áram ára több mint ötszörösére, a gáz ára hatszorosára emelkedett, és még nem látszik a vége. 

Gulyás Gergely szerint Európában nagy valószínűséggel nem lesz elég gáz az őszi és téli fűtési szezonra, a magyar ellátás védelmére a kormány energia-veszélyhelyzetet hirdet, hét pontból álló tervet fogadtak el, augusztusban lép életbe:

  1. Magyarország másfél milliárd köbméterről kétmilliárd köbméterre növeli a hazai gázkitermelést, még a drágább technológiák alkalmazása is lehetséges.
  2. Felhatalmazták Szijjártó Pétert, hogy további gázkészleteket szerezzen be. Ma 44 százalékos a tárolók töltöttsége, a cél az, hogy a lehető legnagyobb mértékben álljanak rendelkezésre készletek.
  3. Kiviteli tilalmat rendelnek el az energiahordozókra és a tűzifára. Egyetlen kivétel a bértárolás.
  4. Év végéig jelentősen fokozzák a hazai szénbányászatot.
  5. A Mátrai Erőmű blokkjait minél hamarabb újraindítják.
  6. A Paksi Atomerőmű üzemidejének meghosszabbítását kezdeményezik.
  7. Aki az átlag felett fogyaszt, arra kérik, hogy mérsékelje a fogyasztást, vagy fizesse meg a piaci árat. A csökkentett gáz- és áramár csak az átlag magyar háztartás fogyasztásának mértékéig marad érvényben, aki többet fogyaszt, a többletet piaci áron fizeti. Ma az átlagos havi fogyasztás Magyarországon villamos energiánál 210 kilowattóra/hó, földgáznál 144 köbméter/hó.

Németh Szilárd kormánybiztos szerint azért rendeltek el energia-veszélyhelyzetet, hogy a rezsicsökkentést fenn lehessen tartani. Ehhez működtetni kell a rezsivédelmi alapot, illetve a gáz- és áram-többletfogyasztók az átlagfogyasztás fölötti részt piaci áron kénytelenek megfizetni.

Egy átlagfogyasztó rezsivédetten 7750 Ft-ot fizet az áramért, de ha nem lenne rezsicsökkentés, akkor ugyanez piaci áron 50,833 Ft lenne. A gáz esetében a rezsitámogatott ár 15,833 Ft szemben a piaci árral, amely 131,441 Ft lenne. A rezsivédelem, a rezsicsökkentés fogyasztási helyhez kötött, 5,6 millió villamosenergia-fogyasztót jelent és 3 és fél millió gázfogyasztót. 

A nagycsaládosoknak a kedvező fogyasztási limit megmarad, a 3 gyerekes családoknak magasabb a limit: 2329 köbméter, és minden újabb gyereknél még 300 köbméter kedvezményes fogyasztás adott. A villanynál ez nincs meg, a gáznál viszont megmarad – mondta Németh Szilárd.

Amellett, hogy kiviteli tilalmat rendelnek el a tűzifára, a kormány külön feladatba adta a tűzifahelyzet felmérését, hogy mennyit lehet előteremteni a télre, erre programot készítenek.

Németh Szilárd a vízhiányra vonatkozó kérdésre elárulta, hogy a mai kormánymegbeszélésen a víziközművek helyzete is téma volt és körvonalazódott a megoldás.

A túlfogyasztók minden esetben az adott piaci árat fogják fizetni az energiaáraknál. Gulyás szerint súlyozott átlagot állapítottak meg, pl. ahol éves szinten 400 köbméter alatt van a fogyasztás, azokat kihagyták az átlagolásból.

Arra a felvetésre, hogy van, aki áramot használ főzésre, fűtésre, viszont minimális a gázfogyasztása, azokra is ugyanaz vonatkozik-e, mint az átlagfogyasztókra, az volt a válasz, hogy a kettő nem átjárható, tehát az átlag háztartási fogyasztás szintjéig vonatkozik az áramfogyasztóra az olcsóbb energiaár.